Látnivalók, programok és szolgáltatások.
A Papp Simon Olajos Túra Bázakerettyét és Lovászit köti össze, így áthalad Lispeszentadorján községen is. E túra célja, hogy bemutassa a hajdani "olajvidék" természeti szépségeit és ipartörténeti érdekességeit. E tekintetben Lispeszentadorjánnak kitüntetett szerepe van, hiszen, ahogy arról a látnivalóknál már szóltunk, itt kezdődött meg hazánkban először az iparszerű kőolajbányászat. A túra útvonalát piros jelzés jelöli. Az útvonal karbantartását a nagykanizsai Olajipari Természetbarát Egyesület végzi, így az szépen felfestett, könnyen tájékozódhatunk a jelzések alapján. Ezt a túrát azoknak ajánljuk, akik szeretnék átérezni a szőlőhegyek, a hatalmas bükk és tölgyerdők hangulatát, akik nem ijednek meg ha dombról, dombra kell felkapaszkodniuk.
Emlékeinkben még él Rockenbauer Pál "Egymillió lépés Magyarországon" című nagysikerű filmsorozata. A forgatások során hazánk legszebb vidékeit járta be a stáb, így jutottak el Lispeszentadorján környékére is. A kék túra zalai szakaszát az Ő tiszteletére nevezték el Rockenbauer Pál emlékútnak. A kék túra útvonalát folyamatosan gondozzák, így mindenütt frissen felfestett jelzések igazítják útba a bakancsos turistákat (kék jelzés). Ez a túra elsősorban a természet szerelmeseinek nyújthat feledhetetlen élményt, hiszen a környező hatalmas erdőkben, hegyen-völgyön át kanyarog. Érinti a Torhaji-forrást és vadászházat, majd Lasztonyán keresztül Szentpéterföldi-tó felé folytatódik tovább. Ha ellenkező irányba indulunk, akkor a Lispei-hegyen át juthatunk Bázakerettyére, majd Kistolmácson át Valkonyára.
Lispeszentadorján (DDKPH_20_B)
Pecsételőhely Zalai-dombság 190 m
2003 őszén került kitáblázásra a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút, amely Lenti és Letenye között kanyarog. Olyan kisforgalmú köz-, illetve erdészeti utakra kell gondolni a kerékpárút esetében, amely a vidék legszebb pontjait érinti. Ez a kerékpárút, amelynek egyik kiemelt állomása Lispeszentadorján, komplex szolgáltatást nyújt. Biztosított a kerékpárok tárolása, szállítása, a csomagok fuvarozása, a szállás és az étkezés stb. A kerékpárút kínálta lehetőségekről bővebb tájékoztató található a www.happybike.hu honlapon! Községünk azért van nagyon kedvező helyzetben, mert közvetlen közelében számtalan olyan érdekesség, természeti érték található, amely kellemes és tartalmas szórakozást jelenthet az ide látogatók számára. Ezek felkeresésére pedig az egyik legjobb lehetőség a kerékpár. Minden kerékpárbarátot szeretettel várunk!
A Magyar Olajipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, melyet 1969-ben alapítottak azzal a céllal, hogy gyűjtse, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz- éves történetét. 1993-ban átvette a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, azóta nem csak a szénhidrogénipar, hanem a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja. Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum szomszédságában lévő, 30.000 m2 területű állandó szabadtéri kiállításában a szénhidrogénipar (bányászat, feldolgozás, szállítás) műszaki emlékeivel, állandó kiállító termeiben az iparág technológiai folyamataival, történetével ismerkedhet meg a látogató. Szabadtéri szoborparkjában kiemelkedő műszaki szakemberek mellszobrait láthatjuk.
CÍM: 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum u.
WEB: Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum | Zalaegerszeg (olajmuzeum.hu)
NYITVATARTÁS: Április 1. - október 31. hétfő kivételével 10-18 óráig
BELÉPŐDÍJ: A Göcseji Falumúzeumba váltott belépőjegyek érvényesek.
TÁRLATVEZETÉS: Kérésre.
TÁRLATVEZETÉSI DÍJAK (KÉRÉSRE):
Magyar nyelvű tárlatvezetés: 4000,- Ft. Diákok csoportja részére: 3000,- Ft. Család részére: 3000,- Ft.
Budafapuszta és a környező erdők 1945-ig a Zichy család birtokában voltak. A Zichyek 1926-ban felépítették a vadászkastélyt, amelyet parkkal, illetve nagy kiterjedésű lucfenyvesekkel vettek körül. 1945-ben az uradalmat államosították. Az arborétum kialakítása 1954-ben kezdődött meg azzal a céllal, hogy elősegítse az idegen vidékekről származó fafajok magyarországi meghonosítását. A régi parkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították és a Pajtafai-völgyben új víztározó épült. Az arborétum területének nagyobbik részét az egzóta fafajok állományszerű telepítései alkotják, melyek egyediségükkel Európán belül is ritkaságszámba mennek. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát és cserjét találhatunk. Tavasszal, az azáleák és rododendronok virágzásakor valódi tündérkertté változik az arborétum. Budafapuszta ipartörténeti szempontból is nevezetes. Az arborétumban emlékmű jelzi a Budafapuszta 1-es számú fúrás helyét, ahol 1937. február 9-én -Magyarországon először- megkezdődött a földgázbányászat.
Öveges József fizikus, piarista tanár lakóházában kialakított múzeum.
Megtekinthetők Öveges professzor bútorai, személyes használati tárgyai, kísérleti eszközei, valamint fotókiállítás is látható. A tárlatvezetés során kísérletek bemutatására is sor kerül.
Az Emlékház csoportosan és egyénileg is látogatható.
Előzetes időpont egyeztetéssel, legalább 2 nappal a látogatás előtt szíveskedjenek jelezni.
(A tárlatvezetést csak ebben az esetben tudjuk megoldani.)
Bejelentkezés és információ: Cselenkó Vera - Páka, IKSZT
email: pakakonyvtar@gmail.com
Telefon: 06-92/378-014 illetve 06-30/2-137-137
Cím: Páka, Kossuth út 41.
Látnivalók (paka.hu)
A Déli Védelmi Vonal (ez volt a hivatalos elnevezés) a III. világháborúra való felkészülés jegyében készült, ugyanis a kommunista politikai vezetők meg voltak győződve róla, hogy az újabb világégés elkerülhetetlen. 1950-ben megkezdődött a 15 km széles határsáv kialakítása, melyből kitelepítették a „rendszer ellenségeit”, külön igazolványt vezettek be, sorompókkal zárták le az ide vezető utakat, megerősítették a határőrséget és az ÁVH-val közös járőrözést vezettek be, továbbá eltávolították a közigazgatásból és a kereskedelemből a nem megbízható személyeket. Már 1949-ben kétsoros drótakadályokat építettek ki az államhatáron, amit a második ütemben aknazár telepítése követett. A harmadik, egyben legköltségesebb szakaszban egy nagyszabású erődrendszer kialakítása kezdődött meg szovjet katonai szakértők közreműködésével. A Déli Védelmi Vonal három védőövből állt, ezek közül az első az úgynevezett fővédőöv épült ki a legteljesebben. Az itt található erődítményeket - melyeket a köznyelv bunkernek hív – szovjet tervek alapján építették 1952 és 1955 között. 1957-1958-ban a magyar-jugoszláv kapcsolatok visszatértek a normális kerékvágásba, ezzel együtt pedig megkezdődött a védelmi rendszer lebontása. Ez pont olyanra sikerült, mint a megszületése: azaz sosem fejezték be teljesen, így maradhattak meg nagy számban a vasbeton tüzelőállások, géppuskafészkek, parancsnoki objektumok stb. Ezt a hatalmas költségeket felemésztő védelmi vonalat sohasem használták – szerencsére -, megépítése az értelmetlenség mementója! Az erődrendszer építményei legnagyobb számban itt Dél-Zalában maradtak meg. Többségük szántóföldeken, erdőkben áll gazdátlanul, de van néhány, amit a helyi lakosok használnak terménytárolónak, raktárnak stb. Ezekről az építményekről az elmúlt évekig szinte senki sem tudott, vagy legalábbis nem tulajdonított neki értéket, holott olyan méretű védelmi rendszerről van szó, melynek Európában nincs párja. A „Magyar Maginot-vonal”-nak aposztrofált erődrendszer majdnem kétszer olyan hosszú, mint a névadó, francia Maginot-vonal (350 km). Ma már turisztikai attrakcióvá formálódnak a dél-zalai bunkerek, melyben komoly előrelépést „A vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt jelentett. Ennek keretében Páka körzetében látogathatóvá vált 4 db erődítmény, felújításra kerültek a hajdani futóárkok, s tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre. Pákától Kerkaszentkirályig feltárásra kerültek az erődrendszer látványosabb elemei, melyeket a geocaching szerelmesei számára útvonallá fűztek fel a szervezők. Bunkerturizmus (muraregio.hu)
A Hagyományok Háza 2006-ban nyitotta meg kapuit. Az épületben berendezésre került egy hetési szobabelső, bemutatásra került számos használati tárgy, s itt kaptak helyet Soós Lajos pásztorfaragó (1910-1998) művei is, aki 1985-ben a népművészet mestere kitüntető címet is elnyerte. Soós Lajos emblematikus karaktere a helyi hagyományoknak, hiszen őt tekinthetjük az utolsó nagy zalai pásztorfaragónak. Emlékét Lenti mellett hajdani otthonában, Csörnyeföldön is őrzik. Itt a könyvtárban található egy kis tárlat gyönyörű munkáiból. A térségből összegyűjtött népi értékeket reprezentálja 18-19. századból
Az erdei kisvasút 2004-ben épült lenti állomásán tekinthető meg a Zalaerdő Zrt. „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” című kiállítása. A tárlat célja a göcseji fa- és fűrészipar történetének ismertetése, bepillantás nyújtása a helyi vadgazdálkodásba, valamint az erdei kisvasút kapcsán vasúttörténeti áttekintés bemutatása.
Cím: Lenti, Táncsics utca, Kisvasút-állomás Lenti ÁÉV, 8960
Nován a művelődési házban, mely hajdanában tiszttartói központ volt, kapott helyett a Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény. A gyűjtemény névadója, Plánder Ferenc (1796-1867) esperesplébánosként szolgált egészen haláláig Nován, s innen kiindulva járta be a göcseji falvakat. Így lett a paraszti élet alapos ismerője. Néprajzi tárgyú munkái jelentős értékkel bírnak. Maga a kiállítás a „Paraszti táplálkozás a 19-20. században” címet viseli, így kiállítási anyaga is e témára fókuszál.
Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény (nova.hu)
Tótszentmártonban, a helyi tájházban a horvát népi hagyományokat őrzik a község lakói, míg a Pákához tartozó Dömeföldében a göcseji magyar népi hagyományok bemutatására vállalkoztak.
Dömeföldi Tájház – Dömefölde, Páka - Murafölde (murafolde.com)
Tájház – Tótszentmárton (totszentmarton.hu)
Páka környékén nagyon jó állapotban maradtak meg az 1950-es években épített Déli Védelmi-vonal katonai létesítményei, melyeket a köznyelv bunkerként tart számon. Hogy ezekről egyáltalán tudunk, az nagy mértékben a pákai lokálpatrióták áldozatos munkájának és a Honvédelmi Minisztérium szakmai segítségének eredménye. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum e témában összegyűjtött anyagából a pákai művelődési házban kiállítást rendezett be, mely szabadon látogatható.
1937-ben Lispeszentadorján területén (Lispe határában) fúrták hazánk első, ipari mennyiségű kőolajat termelő kútját, melynek helyét ma egy obeliszk jelzi. E neves ipartörténeti eseménynek állít emléket a BT-2 tankállomáson a Magyar Olajipari Múzeum által berendezett kis olajipari kiállítás. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum | Zalaegerszeg (olajmuzeum.hu)
A gazdag építészeti értékekkel bíró Szécsiszigeten, a felújított vízimalomban múzeum is működik. Az itt megtekinthető kiállítás a Szapáry-Andrássy uradalmi vízimalom történetét mutatja be. Kerka Vízimalom Múzeum Kerka Vízimalom - Kerka Vízimalom Múzeum (kerkavizimalom.hu)
Letenyén a Letenyéért Közéleti Egyesület működteti a város legjelentősebb gyűjteményét, az úgynevezett Fáma Házában. A felújított épület egy tradicionális letenyei porta, ahol helyet kapott a népművészet mesterének, Keszei Sándornénak a hímzésiből álló kiállítás, egy 1960-as éveket idéző enteriőr, a gasztronómiai hagyományok életben tartása céljából egy bemutatókonyha és a korábbi gazdasági épületekben iparosok műhelye és mezőgazdasági eszközök bemutatása.
Fáma Háza FÁMA HÁZA (eoldal.hu)
A bázakerettyei termálfürdő szezonális nyitva tartassál várja kedves vendégeit. A termálfürdő két melegvizes élménymedencével, pezsgőfürdővel, illetve egy hidegvizes medencével rendelkezik. Az úszómedence 33 x 15 méteres, feszített víztükrű, és vízforgatóval ellátott. Legkisebb mélysége 1,63 méter, amely folyamatosan 2,05 méterig mélyül. A termál medencék közül a kör alakú 58 m2-es ülőmedence, hőmérséklete 36 fok, a szív alakú 104 m2-es élménymedence, hőmérséklete 30 fok. A pezsgőfürdő hőmérséklete 36 fok. Bázakerettyei Termálfürdő | Bázakerettye strand A strand zárása: 2021. augusztus 29. Tervezett nyitás: 2022. nyár (termalfurdo.hu)
Gyógyfürdő részlegünk 5 szabadtéri, 7 fedett medencéjével és 1 félig fedett medencéjével az év minden napján kikapcsolódási lehetőséget kínál a család minden tagja számára. A fürdő 4 egységből – gyógyfürdő, élményfürdő, strandfürdő és szaunából áll. A repertoárban az úszó- és élménymedencén át, a gyermek és baby medencéken keresztül, egészen a gyógy- és hidromasszázs medencékig bezárólag minden megtalálható. A részleghez kapcsolódik egy fedett pihenőtér, illetve egy szaunavilág is, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kikapcsolódás élménye teljes legyen. A gyógyhelyünk meghatározó gyógytényezője a gyógyvíz. A vendégeink, akik a gyógyvizünkben kívánnak gyógyulni, illetve megelőzés céljából fürdeni, a 3 500 m2 alapterületű fedett fürdőben 4 medence és 1 félig fedett medence áll rendelkezésükre és egy 630 m2-es pihenőtér, mely ideális környezetet nyújt a relaxációra. A strandfürdő hatalmas területen, 8 hektáron helyezkedik el, ahol árnyékot adó fák és füves, rendezett parkok ölelik körbe a strandfürdő medencéit. Májustól szeptemberig 5 medence várja a strandolás szerelmeseit. Az élményfürdőben minden korosztály és az egész család megtalálja a számára legmegfelelőbb fürdőszolgáltatást, legyen szó nyugodt percekről, vagy akár önfeledt élményteli fürdőzésről. Az örök fiatalokat csúszdás élménymedence várja élményelemekkel, játékelemekkel, óriás- és gyermekcsúszdával, valamint a kisgyermekeknek használható pancsolóval. Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark (lentifurdo.hu)
A Kistolmácsi-víztározó csodálatos környezetben, könnyen megközelíthető helyen várja az érdeklődőket Bázakerettye és Letenye között. A 11,2 hektár nagyságú völgyzárógátas tározót a Zalaerdő Zrt. jogelődje, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság létesítette 1989-ben. A tó kialakulása az 1980-as évek közepére nyúlik vissza, amikor olaj- és szénhidrogén-kutatás során, egy geológiai robbantás következtében nagy vízhozamú forrás tört a felszínre, amely a Béci-patakkal együtt azóta is táplálja a tározót. A vízterület kedvező fekvésű, a település belterületéig nyúlik déli irányba. A családdal érkezők kényelmét büfé, kiépített szabadstrand és szabadtéri játékok szolgálják. Kistolmácsi-víztározó (zalaerdo.hu)
Maróc, Kiscsehi és Lispeszentadorján határában található a 11,5 hektáros, rendkívül tiszta vizű tó. A Társult Önkormányzatok Horgász Egyesülete működteti, és gondoskodik a környezet rendben tartásáról, telepítésekről. A tó mellett már több nemzetközi horgászversenyt is rendeztek, de a Megyei Szövetség szervezésében is voltak már itt horgászversenyek. A tó partja egyik oldalon fás-bokros, nád és gyékény szegélyekkel, a másik oldalon, a műút felől parkosított, pihenőhelyekkel, tűzgyújtási lehetőséggel. A tilalmi idők kivételével engedélyezett az éjszakai horgászat. Csónak használatára és a fürdésre nincs lehetőség. Maróci tó - tó , horgásztó , horgászvíz részletes adatai (bojlistavak.hu)
A Zalakarosi Fürdő strandja több mint 12 hektáron helyezkedik el, ahol a fák ölelésében, árnyékos, gondozott parkban élvezhetik a strandolás nyújtotta élményeket. A strand élményfürdőhöz közel eső részén a családok, gyerkőcök és fiatalok számára létrejött aktív zóna ad helyet a mozgalmas nyári strandolásnak. A családi csúszdapark három különböző nehézségi fokozatú csúszdán, 6 pályával hívja kalandra kicsiket és nagyokat egyaránt. A tengerpart szerelmeseinek hullámmedencével kedveskedünk. Vesd magad a habokba, és élvezd a zalakarosi nyarat! A családi termálvizes medencében lévő vízi ösvény ingatag szigetein keresztül egy kötélpályába kapaszkodva juthatnak át a medence egyik végéből a másikba ügyességüket megcsillogtatva a strandoló gyerkőcök. A medencében található széles, enyhe lejtésű csúszda kiváló a kisebbeknek és a kezdő csúszdázóknak is. BELTÉRI ÉS KÜLTÉRI ÉLMÉNYFÜRDŐ A beltéri és kültéri élményfürdő szolgáltatásait az év bármely szakában élvezhetik a Zalakarosi Fürdőre ellátogató vendégek. A több mint 20 féle vízi attrakciót felsorakoztató medence-komplexum minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást nyújt, a wellness életérzését sugallja. A relaxálni vágyókat tágas pihenőterek várják, ahol a pihenőágyak térítésmentesen használhatók. A beltéri élménymedencéből közvetlen kijárat vezet a kültéri medencébe. Télen-nyáron a termálvíz simogató hullámai és a kristálytiszta, zalai levegő jótékony hatással van a közérzetre. FEDETT FÜRDŐ A gyógyfürdő legrégebbi, a település egyik szimbólumává vált egysége a fedett fürdő. A két ülőfürdős, gyógyvizes medence mellett kialakításra került egy úszásra alkalmas, termálvizes medence is, ahol a kezelések között, vagy azok kiegészítéseképpen a vendégek átmozgathatják izomzatukat egy kis úszással, vagy speciálisan a vízben történő mozgásra kialakított medencében rendszeres vízi tornával válhatnak fittebbé.
A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb vulkanikus eredetű, tőzegiszapos, biológiailag is aktív, természetes termáltava. A gyógyító erejű, 4,4 hektár nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat ásványi anyagokban gazdag források táplálják, amelyek bőséges vízhozmának - 410 l/másodperc - köszönhetően a víz háromnaponta teljesen kicserélődik. A tó vízhőmérséklete - amelyet geotermikus energia melegít - télen sem csökken 22 ℃ alá, nyáron eléri a 35-38 ℃-t. A gyógytóban gyerekeknek 12 éves kor alatt a fürdés nem ajánlott, részükre a gyógytó közvetlen partjánál található élményelemes temperált medence áll rendelkezésre, kialakított gyermekzónával (szezonális szolgáltatás). Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház (spaheviz.hu)
